Nem titok, hogy a soproni �szok r�g�ta a kedvenceim... �s nem csak a foly�kony keny�rre gondolok, hanem a Moby Dick n�ven elh�res�lt n�gyesre :-)) �ppen ez�rt vettem k�l�n�sen j� n�ven a csapat felt�mad�s�t, azt pedig k�l�n izgalommal v�rtam, hogy milyen albummal t�rnek vissza a sr�cok.

Azon meglehet�sen elcsod�lkoztam volna, ha valami gy�keres st�lusv�lt�st tapasztaltam volna. Tal�n a felt�teles m�db�l is kider�l, hogy a banda hozta a form�j�t. A Golgota egy �zig-v�rig Moby Dick album, b�r az igazs�ghoz az is hozz�tartozik, hogy szerintem az�rt volt jobb lemez�k is... Ez persze nem azt jelenti, hogy az �j n�t�k gyeng�k lenn�nek, s�t... D�ng�lnek a t�m�k ezerrel, nyomnak a betonba rendesen rend�letlen�l. Az album tal�n egyetlen gyenge pontja is �ppen ebben rejlik: kicsit homog�nnek �rzem a lemezt, sajnos els� hallgat�sra a tizedik dal t�j�n elvesztettem a fonalat, kicsit �sszefolytak a dolgok. Persze ebb�l az is k�vetkezik, hogy nem el�g egyszeri - fel�letes- hallgat�s alapj�n meg�t�lni a lemezt.

Am�gy az eg�sz album valami hihetetlen s�t�t hangulattal b�r, jellemz�en a k�z�ptemp�s d�nget�sek domin�lnak, speedesebb dolgok csak n�ha bukkanak el�. A sz�vegek ter�n tal�n annyi v�ltoz�s fedezhet� fel, hogy ez�ttal nagyj�b�l egy t�ma k�r� csoportosultak a mondanival�k. Koncept albumnak nem nevezn�m a Golgot�t, de a sz�vegek szinte mindegyike valahol a kereszt�ny vall�s t�mak�r�t boncolgatja, persze Moby Dick-esen.

Annyi biztos, hogy a p�r �ves kihagy�s nem hallatszik meg, de ha egy m�d van r�, ez�ton k�rn�m a sr�cokat, hogy ezent�l ilyen hossz� szabira ne menjenek...